A kép forrása: womagic.hu
Már 24 éve annak, hogy 2000-ben Ridley Scott elkészítette a Gladiátor első, eredeti részét Russel Crowe főszereplésével és óriási sikert aratott világszerte. Most 2024-ben elkészítette végre a második fejezetet is, mely az eredeti történet folytatása, az abban megismert hadvezér-gladiátor fiának, Luciusnak a kalandjaival és harcaival. A hazai médiában eddig megjelent kritikák és elemzések túlnyomó többsége lehúzza az új részt annak dacára is, hogy a legnagyobb mozis portál az IMDb nemzetközi szavazótábora 71%-ra értékeli (jelenleg 27 ezer szavazat alapján). A Cinema blog posztja üdítő kivétel a mainstream megjelenések tengerében, mert tőlünk az alábbiakban egy pozitív kritikát olvashat a kedves érdeklődő. Nekünk ugyanis tetszett. Pozitív véleményünk egyik oka a lenyűgöző látványvilág (melybe beleférnek az olyan túlzások is, mint a cápák a Colosseumban, a vad páviánok [kitalált külsővel] és az orrszarvúakon lovagoló harcosok), másrészt jók az alakítások Paul Mescal, Pedro Pascal ás Denzel Washington részéről. És most jöjjön a részletesebb elemzés, kezdve az alaptörténettel.
A kép forrása: hollywoodreporter.com
Az első fejezet Krisztus után 180-ban játszódik Marcus Aurelius császár halálakor, fia Commodus trónralépésének esztendejében. A sztori szerint az idős császár eredetileg nem tulajdon fiát szánja a trónra, hanem hűséges hadvezérét Maximus Decimus Meridius, aki emberileg és képességeiben is sokszorosan múlja felül a kicsinyes és rosszindulató Commodust. A törvényes fiú azonban ezt nem hagyja annyiban, megöli saját apját (a császárt) és azonnal elfoglalja a trónt, majd Maximus üldözésébe kezd, miközben kiirtja a hadvezér családját is. Maximus azonban túléli üldöztetését és gladiátorrá lesz, hogy később valahogyan bosszút álljon a császáron.
Itt jegyezném meg mint történelemmel foglalkozó személy, hogy a gladiátorok is rabszolgák voltak, többnyire olyan harcosok, akiket háborúkban, csatákban ejtettek el, majd kényszerítettek arra hogy a rómaiakat szórakoztassák a különböző amfiteátrumokban. [A legendás Spartacus (a kisőbbi lázadó) például trák katonaként került a rómaiak fogságába akik gladiátorrá tették Capua városában. Innen indult ki felkelése is] Ha egy gladiátor sokáig életben tudott maradni (vagyis rengeteg párharcban tudott győzni az évek során), akkor elnyerhette szabadságát, melyet egy fából készült kard átadásával, ünnepélyesen pecsételtek meg.
Folytatva a történetet: a gladiátorrá vált Maximus (Russell Crowe) menekülése előtt gyengéd kapcsolatokat ápol a császárrá vált Commodus húgával, Lucillával (Connie Nielsen). Kapcsolatukból egy kisfiú is születik: Lucius, teljes nevén: Lucius Verus Aurelius (Marcus Aurelius unokája), akinek valódi származását senki nem tudja (nyilván anyján kívül). Miközben apja, Maximus a bosszún dolgozik Commodus ellen (és ebbe bele is hal a római Colosseumban), a fiút elmenekítik Rómából. Eltelik 20 év, a kisfiú felcseperedik és az afrikai Numídiába kerül mint Róma ellen harcoló katona.
A kép forrása: g4meda.ro
A második rész ezen a ponton kezdődik. Lucius (Paul Mescal) a rómaiak ellen harcol, de veszít Acacius tábornokkal szemben, aki ráadásul a harcban feleségét is megöleti egy ijászával. Lucius bosszút esküszik, amikor a rómaiak rabszolgája majd gladiátor lesz. Bosszújához alkut köt a gladiátor-képző tulajdonosával az egyre nagyobb hatalomra törő Macrinussal (Denzel Washington). Az alku szerint szolgálja a rómait, aki cserébe eléri, hogy valami módon megölhesse Acaciust. Idővel Lucius a császárt is meg akarja ölni, Caracallát (Fred Hechinger) és társcsászárát, Getát (Joseph Quinn). Közben azonban kiderül, hogy Macrinus nem kevesebbet akar, mint császár lenni, amihez kész megöletni Lucillát és az uralkodót is és sötét terveihez csupán felhasználja Luciust.
Egy pillanatra ismét érdemes megállnunk némi történelmi kitekintésre: Caracalla valós történelmi személy volt, aki tényleg császárként uralkodott Rómában mégpedig Krisztus után 211 és 217 között. Halálát pedig ugyanúgy mint a filmben, egy összeesküvés okozza, melyet a császári testőrség feje, Macrinus szervezett ellene. (Vagyis a Denzel Washington által alakított karakter, Macrinus valójában is létezett, bár hogy fekete lett volna az kétséges.) A császár megölése után az új uralkodó Caracalla apjának felesége ágán kerül majd a trónra, ő lesz Alexander Severus. (Mellesleg a caracalla felvett gúnynév jelentése csuklyás köpeny, eredeti neve: Septikómus Bassianus volt.) Lucius alakja éppen úgy kitalált mint apjáé az első részben megismert Maximusé.
A film történetében a folytatás Lucius sztorija, aki gladiátorként Rómába kerül, ahol apjához hasonlóan népszerű és ismert gladiátor-harcossá válik. Közben megkezdődik a Caracalla elleni első összeesküvés, amit a "jók" indítanak, vagyis Lucius anyja (Lucilla), férje Acacius (Pedro Pascal) és néhány demokráciát követelő szenátor. Ám korán lebuknak: Caracalla megöleti az összeesküvőket (köztük Lucilla anyját), majd Acaciust is, akit Luciussal akar legyilkoltatni a Colosseumban. Ekkor azonban Lucius rádöbben, hogy kik valójában a jók és kik a rosszak. Megkezdődik a második küzdelem, a második összeesküvés, melyet már a rosszak indítanak Macrinus vezetésével. Ám Lucius helytáll és megfékezi majd meg is öli a ravasz és gonosz fő-összeesküvőt.
A kép forrása: thedailybeast.com
A Gladiátor kettő természetesen nem hibátlan film és nem is éri utol a 2000-ben forgatott nagy klasszikust. Akad benne számtalan gagyiság (ezek közül a legrosszabb a leborotvált óriás páviánok megjelenítése) és a sok CGI is helyenként túlzás. Negatívum az is, hogy kicsit túl sok az "üresjárat" az elnyújtott vagy felesleges jelenet melyek összességében indokoltalanná teszik a 148 perces játékidőt. A film a harcias nyitójelent után érezhetően belassul és a középső harmadra unalmassá válik. Később viszont az utolsó harmad újra izgalmassá válik.
A másik oldalon ugyanakkor nagy élményt jelent látni az ókori Rómát és a hatalmas Colosseumot. Itt jegyezném meg, hogy a régészek és történészek igenis igazolták már, hogy időnként valóban elárasztották a Cilosseum küzdőterét vízzel és valóban zajlottak ott kisebb hajókkal tengeri csaták a közönség szórakoztatására. (Mondjuk a cápák azért már túlzást jelentenek.) A néhol lenyűgöző látványvilág mellé kapunk egy izgalmas, fordulatos sztorit is mely több ponton is megfelel a valós eseményeknek (több karakter a valóságban is létezett és valóban úgy halt meg ahogyan a filmben is látjuk). Jók az alakítások is: Paul Mescal helyt áll Lucius bőrében, ha nem is annyira átütő módon mint 24 éve Russell Crowe.
Értékelésünk: 75%
